Sunday, January 28, 2007

MIKOR alakulhat ki a sérülés?

Az oxigénhiányos állapot, amely károsítja a központi idegrendszert létrejöhet a méhen belül, a szülés alatt és a születés utáni időszakban. Az így kialakult sérülések oka lehet vérzés, ciszta, agykamra-tágulat stb.. A kórkép gyűjtőneve infantilis cerebral paresis (rövidítve ICP v. CP).

A szakember számára ma éppoly felelősség annak megállapítása, hogy a csecsemő egészséges-e, nem fenyegeti–e a kóros fejlődés veszélye, mint a kórfolyamat felismerése és azonosítása.A felesleges várakozás, a bizonytalanságból eredő időhúzás ma a korai kezeléssel elérhető eredmény rovására történik (dr. Katona Ferenc 1990).

Ma már a korai életkorban is lehetséges magas színvonalú klinikai diagnózis és viszonylag pontos, kimondottan anatómiai diagnózis elkészítése.

A konduktív pedagógia szakértői és intézményei, a magyarországi konduktív nevelési hálózat igénybe vehető a veszélyeztetett csecsemők mozgásfejlődését illető tanácsadására és ha a szülő is igényli, lehetőség van a konduktív nevelés megkezdésére.

Ebben az összeállításban Ön megismerheti azt, hogy a korai konduktív nevelés mennyire meghatározó a későbbi fejlődés szempontjából. Megtudhatja, hogy a szűréssel, tanácsadással és a nem megfelelő fejlődés korai felismerésével és a fejlesztéssel megelőzhetők az észlelési, mozgásos és gondolkodásfejlődési problémák.

A cerebralparesis legjellegzetesebb tünetei újszülött és csecsemőkorban

1. Az alvás-ébrenlét ritmusa nem alakul ki
A sérülés mértékétől függően van akiknél 3 hónapos korra sem alakul ki a normál ritmus. Vannak csecsemők akik keveset alszanak és vannak akik aluszékonyak.

2. A hangadás változása
A sírás, hangadás nem mutat árnyalatokat, az újszülöttnél még több hónapos korban is elmarad a gőgicsélés.

3. A táplálkozási magatartás megváltozása
A szopás - nyelés - légzés ritmusa felborul.

4. A látási-hallási figyelem zavara

5. Az arcmimika torzul

6. Rendellenes, szokatlan kísérőmozgások
Az idegrendszeri sérülés gyakori jelei az izomrángások, remegések, reszketések és egyéb, nehezen befolyásolható mozgászavarok.

7. Izomtónuseloszlási zavar
A szülési agykárosodások legszembetűnőbb tünete. A tónuseloszlási zavaroknak 2 jellegzetes csoportja van:
a.) A túl laza, tónustalan állapot, szaknyelven generalizált (centrális) hypotónia.
b.) A túl feszes, görcsös, kemény tapintatú izomzat, szaknyelven spasztikus tónus.
Mindkét csoportra jellemző, hogy megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek egyre kifejezettebbé válnak.

JAVASLATKÉNT

... a "terhelő" születési körülményeket, az aszimmetriát vagy tónuseloszlási zavart figyelembevéve,

  1. a bemutatott otthoni feladatok végzése mellett a kontrollvizsgálatot, tanácsadást vagy
  2. a korai fejlesztés valamely formájának megkezdését ajánlom.

MERT a korai fejlesztés döntő jelentőségű

A korai fejlesztés „eltérő fejlődésű” gyermekek tervszerűen felépített, komplex programja, mely a diagnosztikai vizsgálatokon túl, gyógypedagógiai oktatást és különféle terápiás foglalkozásokat foglal magába, a rehabilitáció részét képezve (Csanádi, 1998, Czeizel és Gallai 2000).

Dr. Katona Ferenc a neurohabilitációval kapcsolatosan kifejti, hogy: a fejlődésneurológia klinikai módszereinek kidolgozása és alkalmazása hazánkban lehetővé tette a kóros agyfejlődés tüneteinek korai diagnosztikáját és másodlagos megelőző kezelését.

A fiatal csecsemőkorban indított kezelés eredményei előtérbe hozták a korai diagnózis megállapításának felelősségteljes munkáját.

A feltehetően központi idegrendszeri sérülést szenvedett újszülöttek szempontjából a korai konduktív fejlesztés döntő. Ugyanis az agynak van tartalékállománya, amely aktivizálható, pótolva a sérült, működésből kiesett agyterület feladatait.

2 hónaposan:

Jelentkezik az első szociális mosoly, felélénkülési reakció két hónap utáni késése problémát jelezhet. A hajlításos tónus már kevésbé kifejezett, fel kell figyelni, ha a csecsemő nem fordítja a fejét, ha belső szükségleteit nem jelzi sírással, ha az elsődleges járásreakciónál keresztbe lép.